a-nagy-felejtes-dark

Nagy felejtés

Hallottál már a Nagy Felejtésről? 10.000 évvel ezelőtt történt, és teljes hatással van az életedre.

A Nagy Felejtés arra a gazdag tudásra vonatkozik, amit kultúránk akkor vesztett el, amikor új, civilizált életmódunk megkezdődött. Arra a tudásra, ami lehetővé tette az őslakosok számára a túlélést, annak tudására, hogy valaha mi is törzsközösségben éltünk, és annak megértésére, hogy csupán egy voltunk a sok ezer kultúra közül. Mindez néhány rövid nemzedék alatt eltűnt.

A Nagy Felejtés az oka az óriási kulturális összeomlásnak, amikor egyszer csak a törzsközösségben élő emberek egy új és különös, tömegeket központosító társadalomban találták magukat. Új hiedelmek, új életmódok igyekeztek kitölteni a kulturális vákuumot. A korábban több ezer évig működő természetes kiválasztódás hiánya miatt azonban ingatag volt ennek az új kultúrának a fejlődése.

Csak nemrégiben derült fény a Nagy Felejtésre. Ennek megértésével megláthatjuk pusztító kultúránk okait. Ha pedig újra emlékezünk arra, amit elfelejtettünk, kezünkben tarthatjuk a jövőt.

Hogyan történt a Nagy Felejtés?

Kb. 10.000 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a közel-keleti kultúra olyan életmódot választott, amivel korábban még nem próbálkoztak emberek.

Intenzív mezőgazdaságot kezdtek folytatni, ami lehetővé tette számukra, hogy településeken éljenek.

Hatalmas élelmiszertartalékokat képeztek, ami népesség- és geográfiai robbanáshoz vezetett. A kezdetben gazdálkodó közösségek végül falvakká, majd városokká, végül pedig királyságokká váltak. Megkezdődött a civilizáció.

Ez azonban jóval korábban volt, mint az írásos történelem, valójában több ezer évvel előbb. Addigra azonban az új kultúrájú emberek elfelejtették, hogy mi történt. Elfelejtették, hogy valaha vadásztak, gyűjtögettek, és nomád életmódot éltek. Azt hitték, hogy az emberiség a civilizációval együtt érkezett a bolygóra. Azt hitték, hogy a civilizáció és a helyhez kötött mezőgazdaság az emberiség természetes állapota, olyan természetes, ahogyan a csordában élés és a legelés természetes a bölény számára.

Természetesen ebből az a hiedelem alakult ki, hogy csak néhány ezer évesek vagyunk, és az emberiség élete a civilizációval kezdődött.

A korai civilizációk peremén élő primitív kultúrák nyilvánvalóan azt sugallnák, hogy az emberek másként éltek korábban. Mégis könnyen félremagyarázták őket. Lecsúsztak a civilizáció természetes állapotából; barbárokká alacsonyodtak le. Valaha teljes értékű emberekként éltek, de elfelejtették a kultúrát, és most alsóbbrendűvé, félállatokká váltak.

Kultúránk filozófiai gyökerei

Ez a kollektív kulturális emlékezetkihagyás és az a felfogás volt jellemző a kultúránk kiagyalóira, hogy az emberek a civilizáció létrehozóiként érkeztek a világunkba.

Az ősi civilizációk, Sumer, Egyiptom, Asszíria, Babilon, India és Kína filozófusai, történészei és hittudósai beleszőtték a Nagy Felejtést munkájukba.

Az őket követők – a Biblia héber szerzői, Mózes, Sámuel, Illés, Ézsaiás és Jeremiás, a nagy nyugati gondolkodók, Szókratész, Platón és Arisztotelész, és a nagy keleti gondolkodók, Lao-ce, Guatama Buddha és Konfuciusz – mind beleszőtték a Nagy Felejtést munkájukba.

Az újabb korok gondolkodói hasonlóan cselekedtek, nem vettek tudomást a Nagy Felejtésről. Miért tették volna? Nem volt okuk azt hinni, hogy az emberek nem a civilizáció létrehozóiként jöttek erre a világra. Nem volt okuk azt hinni, hogy nem az volt a természetes állapotunk. Így aztán Aquinói Szent Tamás, Francis Bacon, Galileo Galilei, Isaac Newton és Rene Descartes alapvetően a Nagy Felejtés alapjaival vitték tovább kultúránkat.

Az igazság kiderül

Az őslénytan derített fényt a Nagy Felejtésre. Az őslénytan tette világossá, hogy az emberiség nem akkor érkezett a Földre, amikor a civilizáció keletkezett. Nagyon hosszú ideje, gyakorlatilag több millió éve már teljesen más életmódot éltünk. Az emberiség nem a természetes állapotból került primitív életmódba. Hanem így kezdtük el.

Visszatekintve azt gondolnánk, hogy a Nagy Felejtés kiderítése nagy horderejű felfedezés lehetett volna. Gondolkodásmódunkat és kultúránkat alapjaiban rengette volna meg. Az ember azt gondolná, hogy ez alapvetően megváltoztatná felfogásunkat származásunkról és a követendő életmódról.

De nem így történt. A Nagy Felejtést egyszerűen félremagyarázták. Ahelyett, hogy elismerték volna a 19. század gondolkodói az emberiség két nagyon különböző és törvényes történelmi életmódját, erre jutottak: noha az ember primitív barbárként született erre a világra, az volt a rendeltetése, hogy civilizációt építsen.

Lényegében ezt mondták: “Kit érdekel, hogy nem civilizációt építő emberként érkeztünk? Az a sorsunk, hogy civilizációt építsünk. Most, hogy itt vagyunk, kit érdekel, hogy mi volt előttünk? Azok az emberek, akik előttünk éltek, csupán az elődeink voltak. Nem voltak fontosak.”

Nem civilizációt építő emberként érkeztünk. De az volt a sorsunk, hogy civilizáltak legyünk.

A történészek kényelmes módon semmibe veszik azokat az embereket, akik több millió éven keresztül éltek a Földön a kultúránk keletkezése előtt.

Ahelyett, hogy a történelem részeként elfogadnák, a történészek a történelem előtti korba száműzik őket. Azért a történelem előtti korba, mert a történelem a civilizáció kezdetével kezdődött. Mi vagyunk a jók; mi teljesítjük be az emberiség küldetését. Bennünket kell tanulmányozni.

A mezőgazdasági forradalom meséje

Azt is félremagyarázták, ahogyan kultúránk a vadászó-gyűjtő életmódról a civilizáció építésére tért át. Gondolkodóink erre a “mezőgazdasági forradalom” kifejezést találták ki.

Így magyarázták: A mezőgazdasági forradalom előtt az emberek nem tudták, hogyan gazdálkodjanak vagy hogyan műveljék a földet. Vadásztak, gyűjtögettek és legeltettek. Amikor felfedezték a gazdálkodást, le tudtak telepedni, és civilizációt tudtak építeni. A mezőgazdasági forradalom volt az az alap, amiből az emberiség nagysága kiindult.

Olyan módon magyarázták el, ami elhiteti velünk, hogy a mezőgazdasági forradalom:

o   Többé-kevésbé mindenhol lezajlott.

o   Többé-kevésbé egyidejűleg zajlott le.

A történetet úgy adták elő, hogy azt gondoljuk, egy embercsoport kitalálta, aztán a szomszédjaik meglátták, hogy mit csinálnak, és ezt gondolták: “hűha, mennyivel jobb módszer, jobb életmód.” Amint egy csoport megvilágosodott a mezőgazdaság tudományával, azonnal abbahagyta a primitív vadászást és gyűjtögetést, és letelepedett, hogy a jobb életmódot élje. Azt látták, hogy ez a sors az ember sorsa, és mohón magukévá tették.

Ez a mese terjedt el kultúránkban, amióta a 19. századi gondolkodók kitalálták, hogy alátámasszák elméletüket, miszerint a civilizáció az emberiség isteni sorsa. A mezőgazdasági forradalom azonban nem volt forradalom, és egyáltalán semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz.

A mezőgazdaságot számtalan módon és formában űzte több ezer kultúra a bolygó körül. A mezőgazdaság nem a civilizáció egyedi jellemzője. A civilizáció egyedi jellemzője a mezőgazdaságnak egy különleges formája, amit Daniel Quinn totalitárius mezőgazdaságnak hív.

A mezőgazdasági forradalomnak egyáltalán semmi köze sincs a mezőgazdasághoz.

A totalitárius mezőgazdaság minden életformát alárendel az emberi élelmiszerek kérlelhetetlen, céltudatos termelésének. Az a felfogás jellemző, hogy az egész világra jogot formálhatunk, és minden földből emberi élelmiszert kell kihoznunk.

Ez jelentős fölösleget eredményez, ami rohamos népességnövekedést és rohamos földrajzi terjeszkedést eredményez.

Létszámfölényükkel a totalitárius mezőgazdászok elárasztották a szomszédos területeket, és kiirtottak más kultúrákat és azok életmódját. A mezőgazdasági forradalom nem ezer évvel ezelőtt kezdődött és fejeződött be. Napjainkban is folytatódik, és azok a kulturális doktrínák hajtják előre, amelyek azt sugallják, hogy a föld ellenfél, és le kell győzni.

A mezőgazdasági forradalom nem arról szólt, hogy az emberek jobb életmódot találtak. Arról szólt, hogy a több ezer kultúra közül egy kultúra olyan módon kezdett el élni, ami csak exponenciális terjedéssel működött. A civilizáció nem azért terjedt el, mert jó ötlet volt. A civilizáció erőszakkal terjedt. A totalitárius mezőgazdászok exponenciális terjedése mindenki mást kiszorított. Nem forradalom volt; kísérlet volt, ami fékeveszett vonattá vált.

Ezért amikor a Nagy Felejtésre rájöttek, gyorsan el is titkolták. Kultúránkat először így képzeltük el:

Első emberek
|
Mi

Aztán így:

Első emberek
|
Kőkorszaki emberek
|
Középső kőkorszaki emberek
|
Új kőkorszaki emberek
|
Mi

Amikor valójában ez így néz ki inkább:

Első emberek
|
Kőkorszaki emberek
|
Középső kőkorszaki emberek
|
Új kőkorszaki emberek
|
Nagy felejtés

|                                                   |

10.000 egyéb kultúra                 Mi

Új gondolkodásmód

A Nagy Felejtés felfedezése új rálátást ad az emberi történelemre és a világban elfoglalt helyünkre. Lehetőséget ad arra, hogy azt a másik életmódot a bolygón jogosan létezőként ismerjük el.

Az ökológiai válságra adott válasz nem abban rejlik, hogy ugyanúgy kínlódjunk tovább, ahogy több tízezer éven keresztül tettük. Nem abban rejlik, hogy mániákusan próbáljunk meg helyrehozni egy olyan életmódot, ami csak növekedéssel tud fennmaradni. Végül az akkorává növi ki magát, hogy már nincs hely a számára. Ez az idő most jött el.

Ahelyett, hogy megpróbálnánk valahogy működőképessé javítani életmódunkat, teljesen át kell azt alakítanunk. Most már tanulmányozhatjuk a bennszülött kultúrákat anélkül, hogy barbárnak tekintenénk őket. Nem maradtak el tőlünk a fejlődés útján; nem ők a legfejletlenebb civilizált népek. Olyan életmódot folytatnak, ami teljesen eltér a mienktől.

Olyan életmódot, ami nem feltétlenül alsóbbrendű, ami semmiképp a civilizáció elődje. Most már új szemlélettel tekinthetünk rájuk, újonnan felfedezett tisztelettel, és meghallgathatjuk mondandójukat.

Fenntartható módon éltek több millió éven keresztül ezen a bolygón. Sok mindent tanulhatunk tőlük.

Most már láthatjuk, hogy az ökológiai válságban a problémát nem az emberiség okozza. Az emberek nem élősködők. Az emberek képesek fenntartható módon élni, ahogy korábban. A problémát egyetlen kultúra jelenti. A kultúra, ami 10 ezer évvel ezelőtt kezdődött a totalitárius mezőgazdasággal, és ami most is él. Nem kell az embereket megváltoztatnunk. Nem kell őket megjavítanunk. Egyetlen pusztító kultúráról kell csak lemondanunk.

Nem azért vagyunk a világ lakosságának 99%-a, mert jobb az életmódunk. Azért vagyunk a 99%, mert kultúránk terjedt, és kiszorította azokat, amelyek nem terjedtek.

De találhatunk új módszert.

forrás: overgrowthesystem.com

fordította: sevaster / felolvasta: Szabó Sipos Barnabás / zene: Sajti

a cikk alapját adó könyv: Daniel Quinn – Izmael megrendelhető itt

julius andan világ a színfalak mögött

Julius Andan – Világ a színfalak mögött

Elkészült A Világ a színfalak mögött hangoskönyvünk.

A könyv valamint, az ahhoz kapcsolódó Elme gyilkosai trilógia megvásárolható a Brooks Kiadó oldalán

“Ajánlom minden léleknek – Ez a könyv a vezeklésem az elmúlt negyed évszázad bűneiért…Ha nem tetszik önnek, amit az elkövetkez oldalakon olvasni fog, ha felzaklatja, ha képtelenségnek tartja, vagy azt gondolja, hogy egyszerűen EZ NEM LEHET, hogy igaz legyen, akkor mondja azt, hogy én: Julius Andan, őrült vagyok. És ezzel a dolog el is van intézve. Higgye el, nekem nem árt azzal, ha bolondnak néz. Nekem teljesen mindegy, hogy mit gondolnak rólam, mert az úgysem változtat a valóságon. Én magam is szeretném, ha az lenne az igazság, hogy elsüllyedtem volna az elmebaj mocsarában, ostoba lázálmok gyötörnek, összefüggéstelenül írok és beszélek. Ha egy kívánságom lehetne, akkor ez lenne: hadd legyek őrült! Én, csak én egyedül és a világ pedig legyen szép, tiszta, kiegyensúlyozott és józan. Szép kívánság lenne.

Én azon kevesek közé tartozom, aki ártott az egész világnak. És többet, sokkal többet, mint bárki, akinek a nevét ön ismeri. Az olyan hírességek , mint Néró, Dzsingisz Kán, Sztálin, Hitler és a többi név a pszichopaták panteonjából, akiket csak fel tudna hozni, csupán bábok voltak, nem többek. Kirakatbábok, akiket odatettek az emelvényre, hogy őket lőjék le az igazi tettesek helyett, hogy őket higgyék valami forrásának, hogy az ő nevüket jegyezzék meg és velük példálózzanak és hogy amikor eltűnnek a színről, azt higgyék, valami véget ért.

Én nem kirakatbáb voltam. Én a TETTES voltam, aki mások mögé bújik. A tettes, aki a háttérből rángatja a szálakat. A kezemhez nem tapad vér. A gyilkosság piszkos munka, ahogy mondják: aljamunka és túlontúl látványos ahhoz, hogy a névtelenek közül bárki ilyesmire vetemedjen. A névtelenek bűnei felülmúlnak minden olyan bűnt, amit névvel rendelkező emberek követtek el. – Olyan bűnök ezek, amelyek kívül esnek a törvényeken és amelyeket egyetlen nép törvénykönyve sem büntet. Ha fellapozza hazája büntetőtörvénykönyvét, talál majd egy, vagy több paragrafust az úgynevezett hamis tanúzásról. De olyat nem, amely önmagában bűnnek tekintené a hazugságot.

Pedig mi lehetne annál nagyobb bűn, mint félrevezetni az egész emberiséget? Hazudni tudományos kérdésekben, hazudni az emberről, a politika természetéről, hazudni a gazdaság mibenlétéről, a gazdaságot irányító törvényszerűségekről – ez emberek milliárdjait téveszti meg és fosztja meg még annak esélyétől is, hogy IGAZI életet élhessenek, olyat, amilyet a sötét történelmünk után ma már talán senki el sem tudna képzelni…Én egy olyan szervezetet szolgáltam az elmúlt huszonöt évben, amiről ön sohasem hallott és olyan munkát végeztem (sajnos nagyon jól), ami elvileg nem is létezik. Hivatásos hazudozó voltam. És nem kicsiben csináltam, hanem nagyban, globális méretekben.

Hazudtam, hogy megrendelőim háborúkat robbanthassanak ki, hogy egy hatalmas piacon egyeduralkodóként ócska termékeket adhassanak el dollár-milliárdokat bezsebelve, hogy a végsőkig kifacsarhassanak népeket, hogy hamis vágányra terelhessenek kutatási projekteket, hogy elsorvasszanak létfontosságú tudományos kezdeményezéseket és így tovább – és így tovább. Bárki is ön, én ártottam önnek. Profi hazudozóként az emberiséggel játszottam, mindannyiunk jövőjét festettem feketére és nem én voltam az 1. ember ebben a munkakörben. Ezrek voltak már el ttem, az írott történelem kezdetétől máig.

Ezekről a tudatos, szándékos, milliószor átgondolt, professzionális hazugságokról szeretnék írni önnek, hogy lássa, milyen is ez a hely, ez a bolygó, ahol él, ahol mindannyian élünk. Nem várok megbocsátást, nem várok feloldozást, nem várok semmit. Nem tudom, mi lesz a következménye ennek a könyvnek: talán semmi, talán valami. Azt sem tudom, mi az, amit egyáltalán remélni merhetek. Talán csak a lelkemet mardosó iszonyú bűntudat miatt írok és ennyire önző vagyok. Én magam sem tudom. De ha fáj önnek, amit olvasni fog, csak tartson nyugodtan őrültnek. Akinek annyi a bűne, mint nekem, az biztosan nem normális.” Julius Andan

A hangoskönyvet felolvasta: Szabó Sipos Barnabás

Tovább a termékhez

Karmakiller

Balázs Valéria Anamé – Karmakiller

Miért pont olyan a sorsod, amilyen?  Egy olyan igaz történet, ami sokkal durvább és izgalmasabb, mint amit a hollywoodi forgatókönyvírók kitalálhatnának. Felfedi azt is, hogy miért és milyen előzmények szőtték meg ezt a sorsot életeken át. Garantáltan máshogy nézel majd az életedre!

A megrendítő történetben, melyet Balázs Valéria Anamé tár elénk, saját magunkra ismerhetünk, lelki fejlődésünk mérföldkövei köszönnek ránk. A kalandregénynek is beillő könyvben a sors rendeződését követhetjük nyomon, átlátva, hogy mindennek oka és eredője maga a szeretet, és hogy a legnagyobb szenvedés is a fejlődésünk szolgálatában áll.

Az írónő kézzelfogható valósággá teszi a karma miszticizmusát, miközben olyan kérdések megválaszolására ösztönöz történetével, amelyekkel életutunk más irányt vehet. Segít minket, hogy saját válaszainkra találjunk, megfejtsük, kik vagyunk valójában, honnan jöttünk és mit kell tanulnunk a saját életünkből.

A kétezres évek Vörös Oroszlánja.

Ezzel a felütéssel promótálja a Bioenergetic kiadó újdonságát. Nocsak – mondtam magamban – ez azért elég merész kijelentés bárkitől is. Már csak azért is izgatottan vettem kézbe a tiszteletpéldányt, mert Szepes Mária műve igen nagy hatást gyakorolt rám anno és sokat segített önismeretemben.

Ami elsőre feltűnt, hogy ez a kiidvány jóval vékonyabb, mint a Vörös Oroszlán. Ez persze gyanakvást ébresztett bennem, hogy is lehetne ez akkor olyan. Az első oldal elolvasása után megértettem. Szívem hevesen kezdett verni az együttérzéstől  és rögtön rántott magával a könyv sodra, amiből csak az álom tudott “felébreszteni”. Lényeg a lényeg három éjjel olvastam el ezt a magával ragadó életuta(ka)t és nagyon tetszett. Anamé nagyon világosan ábrázolja, miként kapcsolódnak egymáshoz az előző életeink történései, szereplői. Mindezt felfűzi arra az általa képviselt tudásra, hogy minden élettörténés a csakrarendszerünk energiaállapotának függvénye.

A legnagyobb különbség a Vörös Oroszlán és e könyv közt az volt számomra, hogy míg az előbbi részletesen bontja ki a különböző életek cselekményeit, addig itt a megfigyelő szemszögébe helyezkedve a különböző életek történései kivonatolva vannak leírva, azzal a céllal, hogy figyelmünk a kapcsolódások okságára terelődjön. Egyszerűen, logikusan, ítélkezés nélkül, szeretettel vonja le Anamé a következtetéseket, hogy miképp és miért történtek vele különböző életeinek különböző vagy épp nagyonis hasonló cselekményei.

A hangoskönyvet felolvasta: Bognár Anna
A felvételt készítette Szentmihályi Gábor, a Michel-Sound Stúdióban. www.michelsound.hu

Amennyiben a hangoskönyv hallgatása cselekvésre ösztönöz téged, akkor nézz körül Anaménál: www.anamejoga.hu / www.facebook.com/anamekundaliniprogram . Én jóideje járok jógaóráira és csak ajánlani tudom mindenkinek.

A könyvet megvásárolhatod a tvhelyett.hu/aname oldalon.

megre-anasztazia

Anasztázia

Elkészítettük az Anasztázia sorozat első hangoskönyv változatát, és a többi is úton van. Miért? Mert olyan értékrendet fogalmaz meg a 10 kötet, amit bárkinek ajánlunk figyelmébe, akit egy kicsit is érdekli, miért ilyen a világ, és hogyan lehetne más…

Amióta az Oroszország Zengő Cédrusai első kötete, az Anasztázia című könyv Oroszországban  napvilágot látott (1996), megtörtént a lehetetlen: Anasztázia a szív hangján zengő üzenetével milliók lelkét érintette meg és mozgósította az embereket, olyan erőteljes lendületet kiváltva, mely messze túlmutat az orosz nyelvterület határain. Ez az Üzenet megérkezett hozzánk is és kopogtat szívünk ajtaján…

Tovább az 1. hangoskönyvre.

Az Anasztázia könyvsorozat kötetei megrendelhetők a tvhelyett.hu/anasztazia oldalon

1-anasztazia-tvh

Anasztázia

Amióta az Oroszország Zengő Cédrusai első kötete, az Anasztázia című könyv Oroszországban  napvilágot látott (1996), megtörtént a lehetetlen: Anasztázia a szív hangján zengő üzenetével milliók lelkét érintette meg és mozgósította az embereket, olyan erőteljes lendületet kiváltva, mely messze túlmutat az orosz nyelvterület határain. Ez az Üzenet megérkezett hozzánk is és kopogtat szívünk ajtaján…

“Anasztázia egy ősrégi civilizáció leszármazottja, mely időtlen időktől fogva egészen napjainkig a szibériai tajgában él. Korok, uralkodók, rendszerek jöttek-mentek és váltották egymást, ám e nép mind a mai napig megóvta ősrégi életvitelét. Teljes harmóniában él a természettel, a benne élő növényekkel és állatokkal, a világegyetemmel, ismeri és tudatosan alkalmazza annak kisugárzásait és törvényeit. Ám olykor-olykor akadtak közöttük olyanok, akik a számukra külvilággal, vagyis velünk, tudatosan építettek ki kapcsolatot, hogy mérhetetlen bölcsességükből átadjanak olyan általános, az emberek által gyakran csupán elfeledett, elhagyott eszméket, melyek újonnani használata segíthet nekünk kijutni abból az ingoványos útvesztőből, amelybe a Természet és a Világegyetem Törvényeinek semmibevétele miatt jutottunk.

A közvetítő szerep a két világ – a tajga és jelenünk között – Anasztáziára, a tajga leányára hárult, aki 1994-ben találkozott Vlagyimir Megrével, az akkoriban sikeres üzletemberrel. A találkozás után Vlagyimir Megre – megihletve Anasztázia szépsége, lelki tisztasága, jósága, rendkívüli tudása és képességei által – elindult, hogy tudatosan vállalva az előre sejtett hatalmas gondokat és létbizonytalanságot, valóra váltsa Anasztázia „szeretetből szőtt álmát”. …és ezen fáradozik azóta is töretlenül, teljes meggyőződéssel! A máig létező kapcsolatra építve Vlagyimir Megre egy sor könyvet jelentetett meg, melyek az emberiség jövőjét tekintve oly alapvető témákkal foglalkoznak, mint az emberi lét igazi értelme, a nő és a férfi tiszta, a Világegyetem Törvényei szerint felépítendő és ápolandó kapcsolata, a gyermek érkezése-születése a Földre, a család, a gyermeknevelés, az egészség, a betegségek tényleges okai, a kozmikus gyógyító erők és az ember, a Természet és a Föld „szeretete és tisztelete”, stb.”

Az Anasztázia könyvsorozat kötetei megrendelhetők a tvhelyett.hu/anasztazia oldalon